Fárasztó hét.És ez még csak most kezdődik...

{Viki}
Fáradtan döntöm a kávéautómatának a fejem, mikörzben az készíti a kávémat. Egy hete hozták be Adamet.Első nap próbáltuk elterelni a figyelmét, de sajnos nem ment. Második nap valamilyen úton-módon kiderült, hogy Louis barátnője vagyok, úgyhogy szétzaklattak a suliban, és a kórházba vezető úton. Anyával beszéltem, és Adam betegségét meg a zaklatást figyelembe véve magántanuló lettem, de sajnos így is, egész nap bent..
Ordítás töri meg a kihalt kórházat. Adamtől jön a hang, akit éppen lumbálnak.A lumbálás az azt jelenti, hogy gerinc velő folyadékot vesznek tőle. Beleütöttem a kávégépbe a fejem, és elgondolkoztam, hogy mennyire szerencsétlen vagyok.Louis hív.
-Igen?-szólok bele a telefonba, és elveszem a latte moccacsínómat.
-Viki, el fog húzódni az interjú..
-Mikor tudsz bejönni?
-Csak valamikor este. Addig hazamész, vagy...
-Nem hagyom egyedül.-lerogyok a kórházi székre, és nagyot kortyolok a kávéból. Mostanában csak ez tart életben.
-Mióta nem aludtál, kicsim?-Louis hangja aggódó.
-Az mindegy. Nem száááámít-ásítok.
-De, kicsim!- Louis nagyon félt engem, mert alig ettem meg aludtam a héten.- Nem teheted ezt,vagyis nem magaddal...Figyi, most mennem kell, de később..-a vonal megszakad, én pedig fáradtam elteszem a telefonom. Egy utólsó óriási ordítás hallatszik ki a majd elfojtott zokogás. Befejezték Adam lumbálását. Felpattanok, és az ajótóhoz ugrok. Tolókocsiban tolják ki Adamet.A nővérre mosolygok, és átveszem a kocsit.
-Mizu, fürtös?-simogatom meg a haját.
-Miért, Viki? Úgy fáj mindenem, mintha ki akarna szakadni belőlem. Miért kellett nekiállni a kemónak?
Csendben tolom tovább. Ez az Ő döntése volt, de támogattam. Mindig támogatom. Tovább simogatom a haját, majd betolom a szobájába. Segítek neki az ágyába feküdni. A szekrényéhez lépek, és kiveszek belőle egy másik pizsamát.
-Nem kell ám ezt csinálnod-kapja el a kezemet, és érzem rajta, hogy mindjárt összehullik lelkileg...kezd nagyon kikészülni. A karjaiba vetem magam, és kitör belőlem a zokogás.

{Adam}
Fáradtan simogatom Viki hátát. Az összes izmom ég, amivel tartom őt, de képtelen vagyok elengedni. Lassan egyenletessé válik a légzése, és alszik. Végre. Nem vagyok hülye, látom rajta,hogy teljesen kikészíti a kórház. Alig alszik, és még annál kis kevesebbet eszik.Kikészíti magát, miattam. Egy kicsit befeszítem a hátam, de azzonnal elernyesztem. Olyan fájdalom tör rám, hogy legszívesebben ordítanék, de nem kelthetem fel Vikit. Lassan kicsúszok alóla, és alaposan betakargatom az ágyamban. Felveszem a papucsom, és elkezdtem kifelé menni, miközben a bútorokba támsazkodtam. Végig a falat támasztottam, mert a lábam nem bírta a terhelést. A nővérszoba előtt pár lépéssel térdere hullok, ami óriási fájdalmakkal jár, mégis a szobámban alvó Vikire gondolok, és elfojtom az ordítást. A nővérszobában viszont meghallottak. Azonnal odajön hozzám egy nővér, és visszakísér a szobámba. Mindegyin nővér ismer már engem, így jóban is vagyunk. Amint meglátja a szobámban összegömbölyödött Vikit, int hogy feküdjek be mellé.Befekszem, és átkarolom. Egy darabig hallgatom Viki szuszogását, és a gondatlan időkre gondolok, amikor még csak én meg Ő..és persze ouis voltunk. Amikor nem voltam beteg, Louis nem volt roksztár, és...amikor még normálisak voltunk. A lumbálásonkapott nyugtató hatni kezd, és csandesen álomba szenderülök én is. Arról álmodom, hogy milyen szép lenne ezt is túlélni,

{Louis}
Idegesen doboltam a lábammal, és hol Harryre, hol Liamre néztem, majd doboltam tovább.
-Gond van?-jön oda egy asszinsztens-lány.
-Kórházba kell mennem. Kábé már egy órája....
-Jó, azonna-a hangját megszakítja a rendező, a RAJTA-kiáltással.
-Köszöntjük a One Directiont!-A lány kábé velünk egyidős, haja színe megegyezik a szemével, mind a kettő gesztenyebarna.
-Sziasztok-mosolygunk és integetünk...MINDIG mosolygunk, és integetünk.
Végigmegyünk a szokásos kérdéseken. mikor, hol miért alakultunk, satöbbi-satöbbi.
-Louis, merre van a barátnőd?-mosolyog rám a lány.
Lesokkolok. Nem szoktak ennyire beleavatkozni a magánügyeimbe.
-Viki most kórházban van.
-Terhes?
A csaj egyre jobban sokkol. Meg a zsebemben folyamatosan rezgő telefon is. Felveszem.
-Louis-liheg Viki-Nem zavarnálak, de Adam..állapota rosszabbodik...Én...
-Két perc és ott vagyok.
Nem veszthetem el Adamet!

Mi?! Nem, az nem lehet...

{Viki}
-Loius, nem hiszed, hogy ez túl kevés lesz?-nézek a bőröndre a csomagtartóban. Louis lecapja a csomagtartót.
-Viki, csak egy éjszakára kell bent maradnia.-szorosan magához húz-Nyugi, nem lesz semmi baj.
-Luzz,gondolkoztam. Emlékszel valaha is olyanra, hogy Adam beteg lett volna?-kérdőn nézek rá. Zyan dudál kettőt, mire gyorsan bevágódunk hátra.
-Nem.-súgja még oda nekem Louis.-De nyugodj meg, hallod?
Megrázom a fejem. Nem tudok megnyugodni. Akkor sem tudtam, amikor Louist veszítettem el, és most, hogy Adam kórházban van...A könnyeim végre valahára utat törnek maguknak, és Louis vállára hajtom a fejem. A kórházig végigsírom az utat. A fiúk tapintatosan egy megjegyzést sem tesznek, csk néha Zyan kérdezi, hogy merre kell  fordulni. Leparkolunk a kórház előtt. Georgia, Adam kocsija pöffent egyet, amire egy kicsit elmosolyodok. De képtelen vagyok elengedni Louist. Képtelen vagyok a kórházi ágyban látni Adamet. Képtelen avgyok elveszteni még egy embert. Jajj, Istenem, Victoria! Szedd össze magad, aztán elég legyen ebből! veszek egy nagy levegőt, és elkezdem építeni szívem köré a falat. nem fog meghalni. Csak soha nem volt beteg, és most a szervezete furcsán reagál. Liam hátrafordul az anyósülésből.
-Viki, jól vagy?
-Várj, mindjárt kész...-az utolsó téglát is a lelkem körüli falba helyezem-tökéletesen-bólintok.
Louis gyorsan letörli a könnyeim, és homlokon puszil. Majd rám veti a hálóját, égető pillantásával. Látszik rajta, hogy egy-két könnycseppet ő is eleresztett.
-gyere, Viki. Szedjük össze azt a szerencsétlent-mosolyog majd ad egy szűzies csókot a számra. Bemegyünk a kórházba, Louis húzza a táskát. A recepcióhoz trappolok, ahol egy idős, házsártos nő ül.
-Jó napot! Azt szeretném megkérdezni, hogy Adam Ross melyik szobában van?
-Mi van?-fordul felém. Malac szemei gonoszságot küldenek felém, és megszorítom Louis kezét.
-Adam Rosst keressük-Louis a névtáblájára pillant.-Alica.
-Családtagok? Vagy...Úr Isten csak nem a...
-Cssst!-teszi az ujját a szája elé Louis, és kacsint.-Hányas szobában van?
-A 26-osban. 2. emelet, jobbra...Louis, aláírná ezt nekem?-nyomja oda a névjegyét Louisnak a nő. Elkezdek toporogni, és hátrafordulok. Zyan és Liam rám néz, És eltátogják, hogy jöjjenek-e? Megrázom a fejem, és a lift felé mutatok. Bólintanak, és odamennek. Louis is elszabadul, majd átöleli a derekamet, és a lift felé vesszük az irányt.
-Loo, csak nem újjab rajongó?-ugratja Zyan Louist. Lou csak nevet.
-Talán az eddigi legcsúnyább.
Megérkezik a lift, és beszállunk. Megnyomjuk a 2-est, és várunk. Pont becsukódna az ajtó, amikor egy docens ugrik be közénk, és eszeveszetten nyomkodja a kettes gombot. Egy mappát szorongat a kezében, amire nagy betűkkel az van írva, hogy ROSS,A.
Istenem! Jajj, biztos csak a labor eredmények..de ha ilyen gyorsan megjöttek, akkor csak egy dologra kereshettek rá...gyorsan összeteszem a tüneteket a fejemben:

• Adam mondogatta egy ideje, hogy vérzik az orra.
• Szédülékenység
• Alig evett mostanában

Jajj, ne...


{Adam}
-Te rohadt Ír!-nevetek, és hozzávágom a párnámat. Harryvel, Niallal és Jómagammal kérdezz-feleleket játszunk. Niall kérdése az volt, hogy nem féltem-e a seggem, mert melegnek nézek ki. Nagyokat nevetünk.
-Nem. És ha még egyszer beszóltok...Megkopasztom Harryt.-büszkén harapok bele a Twixembe. De amint újra a kajára nézek, felfordul a gyomrom. Elrohanok a WC-be, hogy az összes emésztetlen csokit, édességet és szedvicset amit eddig ettem kiadjak magamból. Miután gyomrom tartalma a kagylóban landol, lehúzom a WC-t. A fertőtlenítő szag csavarja az orrom. Felállok, és a kórházi tükörben bámulom magam, majd megrázom a fejem, és kiöblítem a szám. Visszacsoszogok az ágyamba.
-Jól vagy, Adam?-néz rám aggódva Niall. Műmosollyal bólintok, és betakarózok.
-Nem válaszoltál. Félted a segged?-nevet Hazza.
-Adam! Adam Ross?!-a hosszú combú orvos, egy szemüveges, elég furcsa ember, és a VikiLouisLiamZyan kvartett csatlakozik hozzánk.
-Doktornő, maga pár órát sem bír ki nélkülem?
Viki könnyes szemmel néz rám, és megrázza a fejét.
-Adam, egy borzalmas hírt kell közölnöm...
-Egy pillanat. Hugi, gyere, feküdj ide, kérlek!-Kitárom a karom. Viki az ágyhoz fut, lerúgja a cipőjét, és olyan szorosan bújik hozzám, mint még soha.-Mostmár bármit közölhet.-mosolygok.
-Adam, magának túl sok a fehér vérsejtje. Leukémiát diagnosztizáltunk, de sajnos elég előrehaladott állapotban van...
-Kemó?-kérdezem, a doktornő pedig bólint.
-Van esély, hogy segítsen.
Csendben maradtam. Teljesen elhagytam magam. Éreztem Viki rázkódó testét a karjaim közt, de nem tudtam még jobban magamhoz húzni....Nem volt erő a karjaimban.
Adam.

Mert a kanalakkal meg lehet váltani a világot!

Ja, meg egy villával...bocsi Liam :D

{Adam}

-Nialler, ne már-nevetek, amikor bemegyek a konyhámba, és azt látom, hogy Niall a hűtőmből pakol kifele.
-Most mit csináltam?-néz ki az ír srác a hűtőmből, a szájában egy kanállal.
-Ugye nem a jégkrémemet eszed?
-ŐŐŐŐŐŐ....Nem? :)- egy hatalmas, ír vigyort küld felém. Megforgatom a szemem, kihúzom a fiókot és kiveszek egy kanalat. Niallre mosolygok.
-Adj nekem is.-nyúlok oda.
Alig tíz perc múlva már a második adag jégkrémet esszük. Harry jön be a konyhába, aki meglát minket, és betelepszik mellénk.
-Milyen ízű?- nyúlna bele a kanalával a jégkrémbe, de Niall rácsap a kanalára.
-Hazz! Bunkóság más kajáját megenni!-húzza magához a jégkrémes bödönt. És ez Adam kajája.
-Akkor te miért ehetsz?- Harry Styles, mint egy kisbaba, letelepszik közénk.
-Chh, Harrykém, fiatal vagy te még az élet dolgaihoz.-nevet Niall, összekoccintjuk a kanalainkat, és tovább esszük a Kinder-csoki ízű jégkrémet. Liam is befárad a konyhába.
-Hát itt meg mi folyik?- néz a pulton lévő kajákra, és a hűtő előtt dekkoló hármasunkra.
-Leyummm! Niall és Adam nem ad jégkrémet!-Hazza hátranéz a Daddy Direction-re.
-Niall, Adam, miért nem adtatok?-Ő is a fiókhoz lép, majd elővesz egy villát.Letelepedik a hűtő-klubbunkhoz.
-Bárki csatlakozhat hozzánk-mosolygok.-Hé, adjak egy kanalat?
-Ne!-kerekedik ki Liam szeme. Kanálfóbiám van, és...elég fura..-nevet.
Én is elkezdek nevetni, ezt a többiek kihasználva megtámadják a jégkrémdobozt!
-Hé! Ez az Én jégkrémem, nem?-teszem csípőre a kezem, miután beszüntettük a nagy ordítást.
-De meg kell osztani a barátaiddal!
Az ötödik srác (Zyan, ha jól emlékszem) tiszta kómásan csoszog be a konyhába. Nem veszi észre a hűtőlovagokat, így simán átesik rajtunk.
-Mi a jó büdös...-ébred fel azonnal.Ránk pillant-Ti mit csináltok?
-Szembeszállunk a gonosszal!-emelem fel a kanalam.
-A hűtő védelmére esküdtünk!-társul be Liam a villájával.
-Megvédjük a kaját- Nialler a miénkhez csapja a kanalát.
-És a jégkrém is finom!-Hazza rekedtes hangja nagyon viccesen zárta le ezt az egészet. Zyan megcsóválta a fejét, és velünk nevetett. Beült közénk, és ő is beszerzett egy kanalat. Majd újra nekiestünk.

{Viki}
-Louis! Nekem akkor is a csokis gabonapehely kell!-egy nagy bevásárló központ közepén vagyunk, és mivel mind a ketten 210cm alatt vagyunk, nem tudjuk levenni a gabonapelyhes dobozt.
-Várj-mosolyog- mindjárt megoldom.-Eltűnik. A lábammal dobolva várok rá.
-Szóval?-teszem a csípőmre a kezem, amikor megérkezik. Egy kettes létrát hoz magával, valószínűleg a barkács osztályról. Hogy mennyire belevaló ez a srác! Kinyitja a kettes létrát,rááll, leveszi a dobozt és lazán a kosárba dobja a gabonapelyhet.
-Megcsináltad!-ölelem át a nyakát. Kezét a derekamra csúsztatja, így elmélyíti a pillanatot.
-Megcsináltuk. Mi vagyunk a nap hősei.- mosolya beindít bennem valamit, ami kitörni készül. Megcsókol, így az izzó gejzír bennem lecsendesül. Puha ajkai az enyémeken, mintha minden rossz dolgot, mit kiejtettem a számon ez a szűzies csók eltüntetne.Elmélyítem a csókot, amint bejutást engedélyezek nyelvének. És olyan mintha keringőznénk: tökéletes ritmusban jár a nyelvünk a másikéval.
-Megőrjítesz-dönti homlokát az enyémnek. Mosolygok.
-Nem tudom, hogy ki kezdte előbb, Austin...-direkt a régi vezetéknevét használtam, amit tudom, hogy utál.
-Viki! Ezt tudod, hogy gyűlölöm...-egy kicsit elhúzódik.
-Tudom.-mosolygok.- Na, menjünk tovább vásárolni.-karolok belé.

{Adam}
Elfogyott a fagyink. Ez volt a legborzalmasabb tény.
-Várjatok, fiúk!-pattanok fel hirtelen, de megszédülök, úgyhogy a pultba kell kapaszkodnom.Látásom homályosodni kezd, így alig látom a meg érkező Louit és Vikit.
-Adam! Jól vagy?-ront a konyhába Viki. Eldobja a kosarat a kezéből, és átfurakodik a fiúkon.
-Ez nem volt túl gyors vásárlás-mosolygok rá
A kezébe veszi az arcomat. Simogatja az arcom.Kezd normálissá válni látásom.
-Jól vagy, Adam?
Megrázom a fejem. A hányinger olyan hirtelen tör rám, hogy csak annyi időm marad, hogy megforduljak, és gyomrom tartalmát a mosogatóba ürítsem.
-Adam-simogatja a hátam Viki-Adam, mi van veled?
-Nem tudom...valami...-hogyan törhet rám ilyen hirtelen a rosszullét?-Biztos túl sok fagyit ettem.-ejtek meg egy mosolyt. De szerintem egy grimasz lett belőle.
-Fiúk-szól Luzz-Gyertek, bevisszük Adamet az ügyeletre. Segítsetek!
A fiúk azonnal felállnak. Hazza Bebújik a vállam alá, Luzz meg a másik oldalról támogat. Viki odadobja Zyannek a kulcsot,és továbbra is a hátamat simogatja.A konyhaajtóig fel sem fogom szavaikat. A konyhaajtóban feleszmélek.
-Nem.-tépem ki magam Hazza és Luzz karjaiból.-Nem kell nekem a segítség. Nincs semmi bajom.-hátrálok, de Viki átölel hátulról.
-Kérlek, Adam-súgja fülembe, ami megőrjít tudja, hogy nem tudok neki nemet mondani.
-Jó.
-És hagyd, hogy Lui vezessen,kérlek.
-Okés....Victoria, mondtam már, hogy gyűlöllek?

*ügyeleten*

-Adam, megriasztanak az eredményei. Nincs okunk gyanakodni, de a vérében meglepően sok fehér vérsejtet találtunk- néz rám a doktornő. Elég jól néz ki a hosszú combjaival, na meg az a szemüveg...-Bent tartanám egy éjszakára. Maga vészhelyzet esetén értesítendő személynek egy bizonyos Victoria Qeent adott meg. Felhívjam?
-Nem, Viki kint áll....-majd leesett, hogy mit mondott.-Bent kell maradnom?
-Egy éjszakára, és csak megfigyelésre.
-Jajj, ne már..-emelem fel a tekintetem-Csak túl sok jégkrémet ettem. Nincs semmi bajom.
-Ha most kiengedem, akkor viszont biztos vagyok benne, hogy nem járna be a kivizsgálásokra. Sajnálom,Adam.-intett a nővérnek, aki kikísért az ajtón. Viki azonnal a nyakamba ugrott.
-Ugye jól vagy, mondd, hogy jól vagy!
-Bentfogtak.-hangosabban mondom, hogy a fiúk is hallják.
-Mert? Istenem, sajnálom. Nagyon nagy a bűntudatom- Niall eleresztett egy könnyet, ami annyira édes volt, hogy magamhoz húztam, és a hátát simogattam. Ezen Luzz elérzékenyült, és magához húzta Vikit.Zyan, Liam és Hazza pedig mosolyogva néztek minket.
-Nem a te hibád- húzódtam el végre a szőke fiútól.
-Köszönöm, Adam.
-Vic!-szóltam a húgomnak, mert az ápolónő belém karolt- hozd el a cuccaim! Niall, Hazz, ti velem maradtok?-mosolyogtam a fiúkra, akik a kanál hadseregem kemény magja voltak :)
-Persze. Nialler, ugorj el kajáért, kérlek-mosolyog Hazz Niallre, amíg engem a nővérke a szobámba kísért. Kétágyas kórházszoba volt, rácsos ablakkal. Volt benne tv, de ennyi volt az extrája. Leültem az ágyra, és lehúztam a pulcsim. Az ápolónő kiment.
-Előttem vetkőzöl?-nevet Harry.
-Mert?-lepődök meg, és leveszem a pulcsim, meg a cipőm.
-Mert nem hallottad, hogy 'meleg' vagyok?-nevet-Na gyara, segítek- röhög tovább, ahogy a pólómmal küzdök. Felemelem a kezeim, ő meg egy mozdulattal eltávolítja rólam a textilt.
-Köszi Hazz.-mosolygok a göndörkére, aki velem szemben leül a székre.
-Szívesen.-lehúzom a farmerem, és befekszem az ágyba. Felkönyöklök.
-Fura. Mármint, az, hogy téged melegnek tartanak.
-Biszex voltam.-mosolyog a fiú.
-Félnem kéne?-nevetek.
-Hát... viszonylag jó pasi vagy, de nekem túl buzisan nézel ki-mosolyog.
-Hogy mi van?-hozzá vágom a párnámat.
-Igaza van- jön be Niall két nagy bevásárlótáskával.
-Először is, Hazz add vissza a párnámat. Másodszor, egyáltalán nem nézek ki buzisan, Igazán férfias vagyok. Harmadszor, Niall, ugye tudod, hogy nem egy évre maradok bent?
-Miért? Ez egy napi kaja. Figyelj, egész este itt leszünk, tehát kell muníció-bólogat Niall. majd belemarkol a csokikba amik a táska tetején vannak. Ad egyet nekem meg egyet Harrynek. Ezekkel a fiúkkal igazán megéri eltölteni egy éjszakát, még kórházban is. :)

Trailer és infók a következő fejezetről.

Sziaaaaasztok!

Jakab Nikinek köszönhetően(aki hivatalosan is az asszisztensem..egy álom a csaj) megjött a prológus és a trailer... :D

A trailer

Na meg persze az infók...

A következő rész hosszú lesz. Rohadt sok dolog fog még történni velünk, és ennek az egyik nagy része jön a következő részben. Kérdeztétek tőlem, hogy mi lesz Vikivel meg Louisszal. Nos, még nem tudom. Ja és jön egy nagy áttörés: A következő Viki-szemszögöt én fogom írni :)

Ja, és kommentek jöhetnek ;) Facebookon elérhető vagyok,ha valaki nem találnak, akkor ez vagyok én.

Tehát, csók :*
Adam.

Példa One shot

Néha az ember életét egy icipici apróság is meg tudja változtatni...vagy a másodperc töredéke...vagy egy kopogás az ajtón.

Féltem,magamtól. Féltem bemenni, habár Harry határozottan szólt, h jöhetek. Tudtam, hogyha megteszem ezt a lépést, akkor mindennek vége. Ha belépek most az ajtón nincs többé Louis Tomlinson. Nem anya, a családom és a rajongóim fognak többé a földön tartani,hanem Ő.

Ő akinek smaragd-szemeiénél életemben nem láttam többet, Ő akinek a mosolya miatt kelek fel reggelente, kinek kócos tincsei a legszebb művészi alkotás, Ő aki...annyira elérhetetlen a számomra, mint egérnek a sajt.

-Boo Bear, jössz vagy sem?

-egy pillanat...-képtelen vagyok összeszedni magam. Harry megjelenik az ajtóban.

-Mit akarsz?

-Én...szeretnék elmondani neked valamit.- a földet pásztázom, mert úgy egyszerűbb.

-Baj van, Boo Bear?

Bólintok, mire Harry a nyakamba ugrik, és megölelget.

-Együtt megoldjuk, Loui! Semmi gond!- mosolyog édesen.

-Szakítottunk Eleanorral.

-OMG! Mégis miért?

-Mert mást szeretek...

-Gyere be, mesélj!-lassan becsoszogok a közös házunkba. Mindenhol tisztaság van, meg rend. Most veszem csak észre, hogy Hazz haja fel van kötve.

-Takarítottál?-huppanok le a kanapéra,

-Igen. Miért szakítottatok?-ül mellém Hazz.

-Mert mást szeretek...

-Kit? Úr Isten! Te megcsaltad Eleanort? Louis Tomlinson! Hogy...-nem tudja befejezni a sitokáradatot, mert ajkára tapasztom ajkam. Mintha egy angyallal csókolóznék. Ajka puha íve, nyelve gyangéd íze, és a lehellete finomsága...Soha nem álmodtam még jobbat.

Tehát, édeseim...Ilyesmit kéne írni. Nem muszáj Larryt, vagy Elunort. Most special ez jutott az eszembe, sajnálom :) A lényeg h legyen leírás is meg párbeszéd is. Eseménydús estét, és gyönyörú hetet kívánok :)

Adam.

Hangovers by:1D

{Viki}
Reggel Louis mellett ébredtem. Ijedve néztem körül, hisz nem emlékszek mi történt az éjjel. Szerencsére a ruhám rajtam van, így rájöttem, hogy semmi olyan nem történt..elméletileg. Gyakorlatilag bármi történhetett. -Lou..-löktem oldalba, aminek a következménye az lett, hogy leesett az ágyról. -Áu..-szólalt meg, majd feltápászkodott.-Neked is jó reggelt.-morogta el ezt a pár szót. -Bocsi..-hajtottam le a fejemet.-Nem direkt volt..-majd megöleltem. -Semmi baj.-mosolyodott halványan el. Érzem, hogy az arcom halvány piros színt vehetett fel, így kikászálodtam az öleléséből és a fürdőbe siettem. Jól éreztem, tényleg elpirultam. De nem értem. Miért? Jó, be kell vallanom, az évek során megváltozott Loui, helyesebb lett, na de akkor is. Megmosakodtam, majd összekaptam magamat és leindultam megkeresni, hogy hol van Adam. Benyitottam az egyik helységbe, ahol egy barna hajú nő és Harry feküdtek. Még szerencse, hogy a takaró rajtuk volt. Becsuktam a szememet, és becsuktam az ajtót. A következő szobában a többi fiú feküdt a földön, kivéve Adam-et. Lépteket hallottam meg az emeletről, így megfogtam a hozzám legközelebb eső tárgyat.-ebben az esetben egy seprű volt. -Jó reggelt.-köszönt Adam fél álomban. -Áááá..baszki!-kiáltottam fel, majd elnevettem magamat.-Bocsi, csak nem tudtam hogy ki jön le. -Semmi baj..-nevette el magát. Felmentem a szobámba, majd kihessegettem onnan Louist kihesegettem a szobámból, és neki álltam öltözködni. Összekészülődtem, majd lementem a lépcsőn. Megfogtam két serpenyőnek a tetejét, majd azokat összeütve keltettem fel mindenkit. -Mi a fene ez a zaj?-kiabált Harry. -Ez annak a hangja, hogy kelj fel.-mondtam. Lassan mindenki a konyhába jött, a fiúk és két lány. -Öö..-néztem körül.-Ti kik vagytok? Nem válaszoltak csak néztek a semmibe. -Kösz a választ, többet tudtam meg.-vágtam oda hozzájuk. Mindenki reggelizett, majd elindultam boltba. -Viki, várj!-futott utánam Lou. Megálltam, majd megvártam még elér hozzám. -Miért jöttél utánam?-nevettem azon ahogyan ő levegőért kapkod. -Mert akarok a tegnapiról beszélni..-lihegett. -És mégis mit?-haraptam az ajkamba, majd tovább mentem. -Mindent?-nevette el magát. Majd elkezdtünk beszélgetni.



{Adam}
A reggeli majdnem támadás és a reggeli után úgy éreztem, szükségem van a pohár kólámra. Becsoszogtam tehát a konyhába, ahol ott volt Faith, a lány aki mellett ébredtem.Fülig pirult, mivel igen hiányos öltözetben volt, de a boxerem meg a pólóm nagyon jól állt neki.
-Szia-villantottam rá egy mosolyt.
-Szia...-elpirult, amitől csak még gyönyörűbb volt. Odaléptem hozzá, fél kézzel magamhoz húztam, és hosszan csókoltam.Miután elhúzódott, még egy mosolyt villantottam.
-Azt hiszem ez kimaradt reggel- visszafordultam a hűtőhöz, és kivettem a kólát. A csuklómon egy gyengéd szorítást érzek, mire megfordulok. Faith kitűri a haját a szeméből, és rám mosolyog.
-Adam...mi van köztünk?-süt róla, hogy zavarban van. Valójában semmi különöset nem érzek iránta, jó persze, vonzó meg minden, de nem hiszem, hogy bele tudnék szeretni.
-Mi lenne? Volt egy éjszakánk. Nem tudom, hogy lefeküdtünk-e. Azt mondom, hogy hívni foglak, te pedig tudni fogod, hogy nem. Ennyi.
-Nem hiszem, Adam.- Faith közelebb lép, és zavarba hoz. Nem tudok hátrálni, mert a hátam mögött van a hűtő.
-De..-nagyot nyelek- ez mindig így van.
-De most ÉN mondom azt, hogy hívni foglak, és majd TE őrülsz bele, hogy nem.- Faith egy csókot nyom a számra, majd kisétál a konyhából. Lecsúszok a hűtő oldalán. Mit művel velem ez a lány?!

FELHÍVÁS

Hé, te!

Bizony,te aki a boobearstory.blogspot.com-on jársz!
Képzeld lehetőséged van One Shotokat írni, és....megjelentetem ;) Sőt...ha felveszel ismerősnek, és rám írsz (Louis KicsiTommo Austin) még a fejezeteimbe is beleírhatsz. Ha tetszel, még karaktert is kapsz ;)
Csók, drágám <3
Adam.

link a facemről:

https://www.facebook.com/louiskicsitommo.austin?fref=ts